Előírások a tanúsítvánnyal kapcsolatban

A vonatkozó jogszabály és a nemzeti klímapolitika

A tanúsítványok elkészítésének kötelezettségét a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet írja elő 2008 óta.

Az Európai Unió egységes klímapolitikájának megfelelően, minden energiát fogyasztó eszközt - így az épületeket is – minősítési címkével kell ellátni, amelyből a felhasználó egyszerűen következtethet a várható energiafogyasztásra. A tanúsítási rendszert a közelmúltban minden tagországban bevezették (lásd fenti jogszabály), így a háztartási eszközökhöz hasonló módon hasonlíthatjuk össze egymással az ingatlanokat.

Az adásvételi szerződéshez

Az adásvételi szerződésben fel kell tüntetni az energetikai tanúsítvány HET azonosító sorszámát. Ezt a számot az Országos Építésügyi Nyilvántartás adja, ha a dokumentumot a tanúsító feltöltötte az adatbázisba. A szerződés csak abban az esetben köthető meg a HET szám nélkül, ha az ingatlanra nem kötelező elkészíteni a tanúsítványt, mert az a jogszabályi kivételes esetek között szerepel (lásd az oldal aljánál).

Ki állíthat ki tanúsítványt?

Kamarai nyilvántartásban szereplő mérnök, aki a megfelelő jogosultsági vizsgát teljesítette. Részletesen a szakmagyakorlásról szóló 244/2006 Korm. Rendelet szabályozza a jogosultságok témakörét. Bármely mérnök tanúsítói jogosultsága egyszerűen ellenőrizhető a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara online névjegyzékében. A regisztrációt csak ez a két szervezet végzi, így aki ezzel a tevékenységgel foglalkozik, megtalálható az adatbázisban.

Hitelesítés a HET számmal

A szakvélemények a HET (Hitelesített Energetikai Tanúsítvány) szám feltüntetésével lesznek hitelesek. Ezt a számot nem a készítő mérnök adja, hanem az Országos Építésügyi Nyilvántartás online adatbázisa. A számra szükség van az adásvételi szerződés aláírásához, illetve ha ellenőrizni szeretnénk a tanúsítvány hitelességét az OÉNY rendszerében.

Nem kötelező tanúsítani

  • 50 négyzetméternél kisebb alapterületű különálló épületet (például kis családi házak)
  • üdülőket, nyaralókat
  • maximum 2 évre tervezett ideiglenes épület
  • vallási-hitéleti rendeltetésű
  • egyes mezőgazdasági épületeket és műhelyeket
  • fűtetlen raktárakat, garázsokat